2012.08.28.
Németország 2022-ig kiszáll az atomenergiából, és addig is fokozza az energiapolitikai irányváltásért tett befektetéseit.
Németország ezzel még jobban felgyorsítja lépéseit a fenntartható energiagazdálkodás és a megújuló energiaforrásokból származó országos energiaellátás irányába. Ez az elhatározás ambiciózus célkitűzést jelent számunkra. Hosszútávra és visszafordíthatatlanul akarunk nyitni egy olyan energiaellátás felé, amely környezetbarát, megfizethető és ugyanakkor biztonságos is. Az oda vezető út pedig olyan gazdasági ágazatokban történő befektetésekből áll, amelyek amúgy is a jövőt képviselik.
Ezt a döntést Németországban széles társadalmi többség támogatja. Az atomenergia társadalmi felhasználásáról folytatott vita hosszú éveken keresztül intenzíven foglalkoztatta mind a politikai, mind a társadalmi életet. Mára kialakult egy széles, demokratikus konszenzus arról, hogy ez az energiapolitikai átnyergelés kivitelezhető – technikailag, elméletileg és gazdaságilag egyaránt. Fukusima tragédiája az atomenergia kockázatainak újraértékeléséhez vezetett, és felgyorsította az energiapolitikai rendszerváltást. Ugyanakkor Németország alapvető döntése a megújuló energiafajtákra való átállásról és az atomenergia leváltásáról már korábban megszületett. Ez a döntés összhangban áll a klímavédelem melletti elkötelezettségünkkel. Így most csupán korábban kell elérnünk azt a célkitűzést, amelyet a német szövetségi kormány már 2010 októberében a megújuló energiafajták hasznosításának kiépítéséről tett.
Szomszédaink és partnereink nagy figyelemmel kísérik és részben kritikus szemmel nézik átállásunk felgyorsítását. Pedig egy valami biztos: Németország alapos mérlegelést követően ambiciózus, ám reális célokat tűzött ki magának. A célkitűzések megvalósításánál pedig ugyancsak felelősségteljesen fogunk eljárni: marad az ellátásbiztonság, a finanszírozhatóság és a klíma-, illetve környezetbarát technológia. 2011 márciusáig Németország 17 atomreaktora az ország energiaszükségletének 22 százalékát állította elő. Miután 2011 márciusában nyolcat közülük leállítottak, a fennmaradó kilenc mintegy 15 százalékot termel meg. De a nyolc legöregebb reaktor leállítását követően is a telepített biztos energiatermelési kapacitás nagyobb mértékű, mint a valaha is mért országos csúcsfogyasztás.
Ma az új és megújuló energiafajtákból származó kapacitások, a jobb minőségű rendszerirányítás, a hatékonyság növelése fedezi a leállítás által keletkezett veszteséget. A jövőben a megújuló energiaforrásokból és az alacsony széndioxid-kibocsátású gázerőművekből származó energia fogja lépcsőzetesen leváltani az atomenergiát. A fosszilis energiahordozókat felhasználó erőművekre áthidaló technológiaként átmenetileg továbbra is szükség lesz. A klímavédelemre vonatkozó célkitűzéseink azonban változatlanok maradnak, ami magában foglalja egyrészt azt az EU-szerte érvényes célkitűzést, hogy 2020-ig csökkentsük a széndioxid-kibocsátást legalább 20 százalékkal, másrészt azt a saját német célkitűzést, miszerint Németországban 40 százalékkal akarjuk csökkenteni a kibocsátást.
Nagyítás Az áram útja a munkahelyig (© dpa/picture alliance) 2010-ben Németország az áramtermelésének 17 százalékát nyerte megújuló energiaforrásokból. 2020-ig ennek az értéknek el kell érnie a 35 százalékot, 2030-ig pedig az 50-et. Németország ezzel az átállással nem kerül nagyobb függőségbe más országoktól. A saját energiaellátás biztosítására a német szövetségi kormány több pénzt fektet be, mint valaha is korábban az energiaügy három fő pillérébe: a hálózatfejlesztésbe, a megújuló energiafajták meghonosításába és az energiahatékonyság növelésébe.
Minden ország maga dönt enegiaforrásainak összetételéről, ez érvényes az Európai Unió közösségén belül is. A kockázatok egy része azonban nem ismer országhatárokat. Ezért üdvözlendő az, ha most az európai stressztesztekkel megbízható és összevethető módon megvizsgálják az európai atomreaktorok biztonságát. Hasonló módon, az olyan nemzetközi grémiumokban, mint például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, közös célunk kell hogy legyen, hogy a lehető legmagasabb sztenderdek mellett a lehető legnagyobb biztonságot garantáljuk. Nem szabad megismétlődniük olyan katasztrófáknak, mint a Three Mile Island-i, a csernobili, vagy a fukusimai katasztrófa.
Az energia- és klímapolitikai céljaink elérése érdekében az európai belső piacot az energiaügy területén is teljesen ki kell építenünk. Ennek keretében növelnünk kell az energiahatékonyságot, folytatnunk kell a belső energiapiac kiépítését, fokoznunk kell a versenyt a felhasználók érdekében és növelnünk kell az ellátásbiztonságot a jobb infrastruktúra és a források, valamint a szállítási útvonalak diverzifikálása által. Az egyes nemzeti hálózatokat intelligens és keresletorientált módon kell egymással összekötnünk, a megtakarítási lehetőségeket optimálisan ki kell használnunk. Az energiatakarékosság mint „energiaforrás“ döntő jelentőséggel bír.
Németország teljes mértékben elkötelezte magát ezen célkitűzések mellett. Az EU erőfeszítései és a tagállamok nemzeti energiapolitikája ki kell hogy egészítsék egymást. Az energiapolitikában is az kell hogy legyen a mottó, hogy „többet Európából, nem kevesebbet“.
Nagyítás Szélerőműpark Zafaran közelében a Vörös-tengernél (© dpa/picture alliance) Külügyminiszterként azért szállok síkra, hogy közösen világszerte élni tudjunk azokkal a lehetőségeinkkel, amelyek a megújuló energiafajták globális elterjedéséből fakadnak. Támogatjuk a Desertec-koncepció megvalósítását, amely naperőművek, szélerőművek és fényelektromos napelemek segítségével tiszta áramot tud szolgáltatni sivatagi területekről a világ iparilag fejlett országaiba. Olyan megoldások, amelyek tegnap még utópisztikusnak vagy megfizethetetlennek tűntek, mára már a technikailag és gazdaságilag kivitelezhető lehetőségek közé tartoznak, és karnyújtásnyi távolságba kerültek. Németországban a megújuló energiafajták már most sok új munkahely létrejöttét eredményezték. A gyorsan növekvő küszöb- és fejlődő országok is profitálhatnak az új technológiákból, és ezzel tartós fellendülést tapasztalhatnak meg.
Németország a világ egyik vezető ipari nagyhatalmaként a felgyorsított energia-rendszerváltással azon az úton halad tovább, amelyen műszakilag és a terveket tekintve már réges-rég elindult. Az átállás nem lesz a teljesítőképességünk, a környezetvédelem, vagy a szomszédaink kárára, hanem megnyit egy ajtót a 21. század hatékony, fenntartható, gazdaságos és biztonságos energiagazdálkodása felé. A partnereinket pedig felkérjük a szoros és konstruktív együttműködésre, hogy az ebből adódó lehetőségeket együtt hasznosítsuk.
Forrás: http://www.budapest.diplo.de